2023. feb 27.

Beast in Black - Európa-turné 2023. - negyedik rész

írta: Krómer Márton
Beast in Black - Európa-turné 2023. - negyedik rész

Liége-től Manchesterig

Negyedik rész

Elhúztam a redőnyt és ez a látvány fogadott. Liége közepén valahol.331728286_614824177145297_129458824537983257_n.jpg

Kis, sörcuppogós klub Liége belsejében. Sétára sajnos most nem volt időm. Backstage némi labirintuson át a föld alatt. Olyan reggelit rittyentettek nekünk ezek a vallonok, morfondíroztunk, hogy kezdjünk neki, olyan szép volt.

Nem akartuk megbolygatni a kompozíciót. De hát az éhség nagy úr. Később még külön levest is főztek nekem, miután megkérdeztem, van-e valami tejtermék a zöldséges krémlevesben.331409538_1388487961921763_1773642317025313302_n.jpg

Fénycucc nem volt az igazi, de nem is vártuk. Galérián volt a helyem. Mikor felmentem koncert előtt, arcomba csapott a finn szauna. Koncert után a színpad se volt gyenge. Antti törölgette a homlokát. Esős load out, hajnalban gurultunk át Antwerpenbe.

Későn engedtek be, de a helyi erők rendesen dolgoztak, hamar megvolt a színpad. A fényes a Moonspell embere, épp nem turnéztak. Nagy terem, jó technika. A beamek itt is hiányoztak, de nagyon szépen sikerült így is a buli.

328856611_1444363553060604_354676576527149175_n_3.jpg Gyors load out, irány a sziget. Hamar elmentem aludni így a vámot átaludtam, egyszer konstatáltam, hogy beálltunk a sorba a kompnál, aztán Doverben ébredtem. Még egy kis alvás és máris London, Islington.334035649_2000236730324522_5108323760805512518_n.jpg

Az Egyesült Királyságban nincs sehol catering, csak buyout. Ráadásul dél-fél 1-es érkezések vannak. Tehát előtte valami reggelihez kell jutni, különben el van rontva az egész nap. Londonban pont szemben volt egy kis kellemes kávézó, ott megreggeliztünk. Az első helyünk egy kisebb színház – a legtöbb valamire való koncerthelyszín ilyen. (No nem a mieink, mert Máté így is keményen könyökölt a Live Nation-nél, hogy a hónapok óta teltházas angol koncertjeinket nagyobb helyszínre vigyék át, de kettő még így is borzalmas helyen volt, pedig azok is mind sold outosak lettek, szóval mehettek volna jobb helyszínre. Csak ez a rablóbanda inkább megelégszik egy 500-as teltházzal, minthogy 800 ember eljöjjön a nagyobb helyszínre, mert azon nem keresnek annyit, mert drága a bérleti díj.)

Ez a vécé talán még a házzal együtt került ide.  Szokásos hülye angol hideg csap-meleg csap. Felmerül a kérdés: ugyanezért van két kézszárító is? :P

A technika jellemzően fele-negyede, mint amennyi illene az adott szsínpadhoz. Miután kész lettem mindennel, maradt időm sétálni egyet a környéken. Ez már nagyon kellett, ne csak a meló meg az alvás legyen.

Kiszellőztettem a fejem és felfrissülten nyomtam le a bulit.331824728_1791882894516658_6933222606431633220_n.jpg

Kirámolásnál váltottuk egymást, így mindenki le tudott zuhanyozni. Elszakadt a rövidgatyám, hát pirosra váltottam. Ne legyen minden olyan kötelezően metal. Szerencsére Dani is épp a közelben volt. :D

332022967_598549808409636_8577426794409827500_n.jpg

Anton ipari mennyiségű szakét újított, úgyhogy egy kis lazulás a hajnal hármas buscallig, aztán irány Birmingham. Hajnali egykor már furán kihalt volt az egész környék.333476464_593516982295821_3074160637806165697_n.gif

Beugrottam a sarki pubba lelki békét keresvén. Három manus támasztotta a pultot reggel nyolckor. Nick valamivel utánam érkezett reggelizni  (az mondjuk dicsérendő, hogy konyhájuk is van, de a délutáni csirkeburger után óráig kavargott a gyomrom), akkor  - egy bárszéken üldögélő ebbel kiegészült – társaság már csendes szunyókálással töltötte az időt.333272224_532808228843277_1093505229485979283_n.jpgAz ottan a sarkon, nagy üvegablakokkal.

A tegnapi után – meglepően értelmes handjeink épségben leszállították a felszerelést az alagsori apró, alacsony és borzasztó technikával felszerelt klubba. Véletlenül benéztünk a rendes terembe egy emelettel feljebb. Az a klasszikus színházas helyszín volt az is, kissé igénytelenül lepukkant. Na, itt volt, hogy simán jól nézett volna ki a 7-800 ember a rendes teremben, ehelyett nyomorogtunk a pincében. A közönség is méltatlankodott, miért nem a nagyteremben van a koncert. Majd jövőre.

333481452_165126809622591_3967879541334743069_n.jpg
Legalább volt egy Tiger Touch II-jük, ami amúgy csak lustaságból jó, de másik monitor nélkül nem olyan élvezetes vele dolgozni. Kifelé csak sikerült kinyírni az egyik kis konténerem kerekét, valószínűleg azért, mert befelé rárakták a Firewind 30 kilós rackjét és úgy húzták-tolták végig a borzalmas, összetört betonon. Csapágynál tört ketté a szerkezet, golyók szerteszét; meg se próbáltam összerakni, csak bedobtam a maradványokat a tréler sarkába. Kár érte, kiváló ügynök volt.

331935363_215756580943023_6976734267891943789_n.jpg

Bristol. Reggeli sétára indultam. Hangulatos kávézót ugyan nem találtam, de legalább kicsit csatangoltam a belvárosban. Mikor azt hittem, megtaláltam a tökéletes kávézót (az volt kiírva, hogy a város legrégebbi kávézója, három szinten), közölték, hogy csak elvitelre adnak. Így hát nem láttam, milyen belül Bristol legrégebbi kávézója. Ahh. Micsoda pazarlás! Bosszúból le sem fényképeztem. Átsodrógtam a régi piacra, ami azért érdekes, mert a házak közti teret nagy acélszerkezetes üvegtetővel fedték be, de mivel az egyik ház egy emelettel alacsonyabb, kapott egy falat a tetejére.

Aztán találtam egy apró boltot, ahova gyanúsan sok melós külsejű ember áramlott hosszú, tömött sorokban. Nem csalódtam, hibátlan reggeli rendvicset újítottam. Kávé, bekapolás. Egy kretén a nekünk feltartott helyre parkolt, a rámpa után fél méterünk maradt, veri kerfulli kellett a konténereket kigurigatni. A járda minden irányba lejt, az utca összetört aszfalt és macskakő speciálisan összeállított elegye. Reggeli móka meg volt ma is.333774050_855104332255368_8037251420140306917_n.jpg

Cindy és Mindy 2 centivel épp elfért a színpadon magasságban. Az egész hely – egyébként baromi hangulatos – tele van acéloszlopokkal. A dobdobogó közepén is kettő...így anélkül sikerült Daninak felpréselnie Atte nem gyerekméretű szerkóját a színpadra.331805843_528564545932980_1427296634343426204_n.jpg

Helyi menedzser nagyon segítőkész, a fényes pedig egy nagyon aranyos, 60-as hölgy. Apró színpad, nem a legjobb lámpapark, de volt 7 mozgófejes LED barjuk, amikkel nagyon szép, és egész különleges látványt sikerült összehozni.

Végül nagyon meg voltam elégedve, jókedvűen szórtuk ki a szajrét buli után, ráadásul a helyi csapat még ott lazult a teremben a hivatalos „húzzálmárelinnen” határidőn túl is úgyhogy zuhany pipa. Ja! És meglepetés: mosógép :D Pont az utolsó pillanatban, megint van két heti tiszta ruhám. Az élet – turnén rájössz: aprónál jóval nagyobb – örömei. :D331797799_583866190289049_1524605645913438956_n.jpg

Ébredés Manchesterben, az egyetem mellett, mert az egyetemi klubban játszunk. Ez az ízléstelen színház volt a szomszédunk. Én ennél rondább épületet, ha sokat gondolkodnék, tán akkor se találnék a háttértárban.
Eddigi talán legborzalmasabb, igazi underground hangulatú helyünk. Fél méter átmérőjű betonoszlopok, az egyiktől a színpad felét nem láttam. Spotok fényereje gyenge, melléjük van még 8 LED PAR, két stroboszkóp, frontfény. Sokkoló nincs. Belmagasság kb. három méter. Mindyt meg a totememet arrébb kellett húzni, hogy a Firewind dobja felférjen. 

Miután annyira tré a hely, és annyira semmi meló nincs vele, gondoltam egyet, és – bár borzasztó kimerült voltam – elindultam a belvárosba körülnézni. Fél óra sétára jelölte a gugli a katedrálist, elmegyek addig, csak van valami érdekes. Találtam egy nagyon mókás, magastornyos házat, meg egy zöld-fehéret.

Egyébiránt Manchester nagy csalódás volt. Borzasztó tömeg, ronda, modern épületek, csak imitt-amott elvétve egy-egy régi, viktoriánus kőház. A katedrális mellett mint apró sziget, egy maréknyi kis gerendaházikó.

Ami borzasztó nagy csalódás volt, hogy – már sötétben értem oda – míg az összes valamire való szépnek mondható épületet kivilágítják, a gyönyörű, gótikus katedrális teljes sötétségbe burkolózik, csak a toronyórája világít kéken (?!?!). Sic transit gloria mundi.

Az világosabb kép a telefonom szemfényvesztése, hogy látszódjon is valami belőle.

Hazafelé beugrottam a már Birminghamből ismert German Kebab márkanévvel ellátott gyorsétterembe. Ezek a hülye angolok, angol hülyék. ;P Ez nagyjából úgy hat, mint mikor Ozzy az amerikai turnéján megismerkedett a pizzával és meg volt róla győződve, hogy az helyi nemzeti eledel. No mindegy. Amúgy nagyon ízletes, és helyi viszonylatban a legolcsóbb. Ár-érték arányban mindenképp.331850405_926725461788283_897366855740899947_n.jpg

10 perccel a Firewind kezés előtt estem be, lenyomtuk a bulit, és – meg kell hagyni – borzasztó elégedetten dőltem be a buszba aludni, mert még a legtrébb helyeken is vállalhatóan nézünk ki. :D A hölgyek pedig gyönyörűek ma este.334026943_6733266140024021_4641505635160687801_n.jpg

Terveim szerint Dublinon túl fejeztem volna be, de leszíva az agyam a programozás (milyen jókis dayoffos program :S), úgyhogy innen folytatjuk.

Bónusz japán rák, a múzeum turistacsalogató látványossága.

Szólj hozzá