2022. júl 21.

Álmos finn kisvárosok nyári kábulatban

írta: Krómer Márton
Álmos finn kisvárosok nyári kábulatban

Újabb Beast in Black fesztiválhétvége

 295011999_803909927448664_8412550213874246188_n.jpg

No, hát a változatosság kedvéért Helsinkibe repülünk. :D

Ez egy igazán hosszú hétvége...olyannyira, hogy szerdán kezdődik, és hétfőig tart.

Szerda délután bevettük magunk a Skycourt Lounge-ba, mely egység lelki felkészülést kínál a hosszú utazások okozta stressz enyhítésére. Mivel holnap 8 órát buszozunk az északi vadonban, kénytelenek voltunk némi Kaberné Savanyú illetve Bailleys segítségét kérni az ellazuláshoz.  (Még mindig ingyenes Finnair Gold kártyával. A reklám helye).

Reptéri hotel, bőséges reggeli. A következő másfél óra egészen otthonosan telt, míg begyűjtöttük a többieket Helsinki egymástól földrajzilag legtávolabb eső részeiről. Mintha csak egy itthoni zenekar vidéki fesztiváljára indulnánk. :P Nekiiramodtunk észak-keletnek. Fenyő-fenyő-tó-fenyő-fenyő-fenyő-fenyő-tó. Joensuu. Emillel lementünk a bárba egy Longerora – az a speciális finn csoda, gin és grapefruit lé. Vigyázni kell vele, mert itatja magát, de 5,5 %.294705587_733400747930156_8503472401436882263_n.jpg

A hallban összefutottunk Yannissal, aki könnyű esti lófrálásra invitált miket a legközelebbi nyitva lévő kisbolthoz úgy 20 perc sétára. A városközpont üres. Hol vannak az emberek? Nem jönnek, mert nincs nyitva semmi (csütörtök), vagy nincs nyitva semmi, mert nem jönnek az emberek...sose fogjuk megtudni. Teliüvegezett erkélyű emeletes házak között bóklászva egyszer csak előtűnt. Nem tudtuk meg, mi van a nyúlon túl. Vagy, hogy a nyúl-e az. Elkocogott. Balikesirben pulyka volt a buszmegállóban (megkergetett), Isztambulban kecske a járdán, a finneknél a nyúl jön be (a városba. Hacsak nem volt már amúgy is bent).

A kisboltnál meglepően nagy a forgalom (alkoholt ugyebár este 9 után nem adnak ki, tehát indokoltatlanul sokan vannak). De ami a legfurcsább, hogy mintha egy párhuzamos univerzumba csöppnetünk volna, ahol mindenki fiatal. Úgy az eladók, mint a vevők. Egy se tűnt 19 évesnél többnek. Mindez megspékelve azzal az amúgy is borzasztó fura hangulattal, amit az este-10-kor-egészen-nappal-van okoz. Igen szürreális volt az egész. Egy brigád egy régi pimpelt Merci limuzinnal jelent meg a bolt előtt. Tiszta gyerekmaffia. :D294408610_582907070107956_2390730558908928330_n.jpg

A kikötő környékén megtaláltuk az élet apró jeleit: egy étterem teraszán blues-duó játszott maroknyi álmos közönségnek. Tovább haladva kisebb hippi csoportosulásokra lettünk figyelmesek. Meglepő módon már-már harmincas korosztálynak tűntek. Végül egy furcsa, tornyos ház – amit először templomnak néztük – udvarán, egy apró színpadon ráleltünk egy kis punkzenekar ingyenes koncertjére. Éjfél környékén visszabattyogtunk a szállodához.

Délután egyre mentünk a tó partján tartott fesztiválra. Ilosaarirock. Nem voltak ismerősök az előadók, de a finn kollégák biztosítottak afelől, hogy a BIB-en kívül nincs rockzenekar a fesztiválon. Ellenben volt ipari mennyiségű hippinek öltözött finn fiatal, akik akár hippinek vannak öltözve, akár nem, olyan 80%-ban borzasztóan festenek azokban a ruhákban, amiket magukra aggatnak... Ez irányú kutatásaim még márciusban kezdtem, és azóta se javult az arány. További érdekesség a finn fesztiválokon – a poharak és sörös dobozok színpadra való hajigálását kiküszöbölendő -, hogy a bar nevű szeparált helyen lehet csak italozni, ami amennyire csak lehet, távol esik a színpadtól. A dühöngőbe csak pia nélkül engedtetik be a fesztiválozó. (lásd: nyitókép)294444270_784866919181532_320531811982265114_n.jpg

Első fesztivál idén, ahol végre volt visualizer, így szépen be tudtam állítani a lámpákat a számítógépen lemodellezett színpadon. Még jobban, mint élőben, mert nyilván borzasztóan sütött a nap a koncert végéig. De legalább a színpad mögül, így azért nyomokban felfedezhető volt, mit is akartam mutatni a népnek egy BIB koncerten. Nem tudom eredetileg mi volt a rendeltetése a színpad mögötti méretes lelátónak, de minden esetre nagyon hálás voltam a load out-kor a csapatnyi színpadkéznek.294133665_997334124272490_1710517357816157770_n.jpg

 

Reggel indultunk tovább nyugatra Nivalába. Ha Joensuu az unalmas kisváros benyomását kelti, akkor Nivala olyan, mint egy B-kategóriás amerikai pszicho-thriller a forgatás vége felé, amikor a stáb az egyszem díszletbárban ünnepli, hogy végre visszatérhet a civilizációba.

Faházak, fatemplom, élére vasalt jégcsarnok (mert az nyilván a legkisebb finn településen is kötelező), vadonatúj tűzoltóság. Az apró fesztivál az icehallban volt, 5 nap, minden nap egy kis zenekar, egy húzónév.294804336_458004185824220_4773237687638347900_n.jpg

Warning, szakmázás jön!!!

A színpad kissé elforgatva a hosszanti iránytól – talán, hogy a lelátón ücsörögve is kicsit szemben legyen. Keverőállás nyilván nem középen, ez az áltagnál némileg sportosabbá tette a lámpák pozíció-állítását. Spotok egyáltalán nem voltak. Ami fura, mert a beamek szoktak hiányozni. Okozott némi fejtörést a dolog. Alapból nagyon alacsonyra aggatták a fényhidakat. A hátsó híd hat beamjét kineveztem spotnak lefreezeltem a prizmájukat, és beléjük tekertem egy kis frostot. Szintén a hátsó hídon lévő 8 washból négyet hagytam a háttérvászon világítására, a másik négyet kineveztem beamnek és nekik a zoomjukat freezeltem le biztos, ami biztos 0%-on.294571974_733519384574472_9204385448451727706_n.jpg

Mikor kész lettünk a beállással, elvittek a plébániára vacsorázni. Milyen leves? Tejszínes lazac. Hm..egyszer próbáltam ki a lazacot. Húsz perc múlva vörös fejjel kalapált a szívem, és olyan fejfájásom volt, hogy azt hittem szétdurran az agyam. Mint kiderült, allergiás reakció egy benne lévő fehérjére. Nos, hát nem akartam vörös fejjel fosni, így a levest meghagytam a többieknek. :P294145150_366289948918061_7943475298763021803_n.jpg

Második fogás: valami rakott krumpli szerű cucc, egész íncsiklandó. Három változat: Lazacos. Ok. Húsos és vega. Természetesen mindegyik tejes. Végül, mikor már majdnem kapartam a falat az éhségtől, kaptam csirkét krumplival, meg valami vegán sajtszósszal. Meglepően nagyon finom volt. Belapátoltam, lelki béke. Sétáltam egyet az icehallig. Hogy meg legyen a napi mozgás, friss levegő.
Végre sötétben volt a koncert, és bár eredeti setupomhoz képest szedett-vedett lámpapark volt, azért ütött rendesen a műsor. 1600 ember meg is töltötte a jégcsarnokot.294584434_446529420820363_4399759026479731962_n.jpg

Rövid esti csillezés az alábbi videón:

Vasárnap 6 óra buszozás Helsinkibe (másnaposan gyorsabban hazaérünk :D). Hétfő reggel reptér, délben már otthon voltam. Kis nyaralás, agykisöprés, aztán két hét múlva Qstock fesztivál Ouluban. Oda repülni fogunk. :D294745855_474133494525684_1005077357183279621_n.jpg

 

Szólj hozzá