Hosszas hallgatásom és egy-egy apró szösszenetnyi írásaim egyik oka a gyerekek...a másik, hogy az idei szezontól - ami már májusban erőteljesen kicsúcsosodott - eladtam a lelkemet a Soul Lightnak, akikkel immár két esztendeje jó kapcsolatot ápoltam. A kevés zsíros fesztiválbuli és a sok bizonytalan turné arra késztetett, hogy valami szilárd lábat faragjak magamnak, a családot etetni köll. Azzal a feltétellel, hogy ha zenekaraim egyike hív, akkor megyek. Mivel, mint fent említettem volt, kevés a nyári buli, a turnék meg jellemzően off szezonban vannak, elfogadtam, hogy ez egy ilyen időszak, nézzünk bizakodva a jövőbe.

A Beast in Black turnéval letettem a névjegyem az asztalra, és amennyiben a jövőben a finn crew hisztije kisebb súllyal esik a latba, mint az én, már néhány-százezer ember tetszését elnyerő munkásságom, talán a mérleg nyelve egy újabb BIB show felé billen, megteremtve a lehetőségét, hogy újabb tömegeknek hozzak fényt ;) és derűt az életébe.

Addig is próbálom a kényes egyensúlyt fenntartani a család-munka-ép elmeállapot - és még ki tudja hány-ismeretlenes egyenletben. 

Május elején Esztergomban kezdtük a szezont. Onnan következett egy óbudai valami feszt (már a fene se tudja ezt követni, Óbudának annyi napja van egy évben), :P a Sopronfeszt nagyszínpad, ahonnan ahogy felépült, robogtunk a Füstibe egy Project nevű techno bulit összerakni. Utóbbi éptése 20 órásra sikeredett, hajnali négyes kezdéssel. Kis szusszanás után bontás. Délután egykor már kint votlunk az MVM Dome-ban, ahol a Wizzair céges buliját építettük két napig. Ezt utána lebontottuk, az még rélmik, de hogy utána mi volt, már a múlt sűrű homályába vész.

Közben szép lassan csorgattuk az új raktárba a motyót, buliról bulira került át a felszerelés Keszire, de a nagyja még hátra volt. Colossallal együtt  három napig építettük a Halott Pénzt a Puskásban (Népstadion), majd buli után, igen kellemetlen monszun jellegű esővel nehezítve el is bontottuk, teret adva a hamarost érkező Coldplay stábnak, akik csak egy üres stadiont kértek.

Ahogy egyre nagyobb bulikat építünk, az ember diszkréten próbálja magába szippantani az új tapasztalatokat. A létraépítés eleinte kihívás volt, a Füstiben kifejezetten meg is utáltuk, de a Puskásban már egész élvezettel raktam össze. (Igaz, ott nem volt LED bar az oldalán, meg mozgófejes stroboszkóp még rajta extraként, de ernyő igen). 

A következő nagy buli a Scorpions. Újabb kihvás: először haszánlunk turnés fényhidakat. Ezek kifejezetten arra lettek fejlesztve, hogy lámpástul guruljanak a kamionba. Három napig gyúrtuk a cuccot a raktárban, feltettünk mindent, kábelbundokat gyártottunk, hogy aztán azokat konténerezzük, a trussokat meg szétütöttük a 2,4 méteres szegmenseikre és begyúrtuk a kamionba. Megtelt a 40 tonnás Mogyi, a Zöld pótos matuzsálem, a fekete 12 tonnás plusz két dobozos furgon. És csak fény volt, meg pár prerigg truss.

Osztrák barátunk, aki a Scorpionssal jött, megadta a módját rendesen. 8 ugyanolyan fényhíd, de merőlegesen a színpadra, ujj-szerűen kifelé nyílva. Ezeken 64 Robe Forte, 56 Chauvet Colorstrike M (mozgófejes LED-es stroboszkóp), meg 8 dupla Roxx színes LED-es sokkoló. Utóbbiakból az oldalsó LED-falak tetején is volt 4-4 nyolcszemű.

Oldalt 4-4 létra, összesen 48 Sharpy Plus-szal. A maradék hátsó híd 9 Unicoval, két létra 6-6 Unicoval és a front 3x5 Unicója csak a follow spotoknak meg "utcának".

Emellé hoztak egy elég komoly floor setupot: gurulós állványokból egy fél ellipszist raktak ki, tetején 18 Mega Pointe és Colorstrike, benne diszkréten elrejtve egy rács mögé 3 sornyi megszámlálhatatlan wash és 2 sor LED bar. Előtte a földön súrlónak még egy sor LED bar.

Egy elmaradt bulijuk miatt egy nappal hamarabb érkeztek, így második nap reggel tíztől naphosszat volt ideje bindzsizni a show-ját. Már ekkor látszott, hogy van értelme a 3+2 kamionnyi motyónak. Nem csak feltette, ki is használta rendesen a techinkát.

Az előzenekart Dávid barátom villogtatta, erőst limitált cuccot adott neki a Scorpions embere, meg fél órát programozni. Le a kalappal, lehozta a bulit. Én meg a house lights engineer voltam. :P

MA3 full size pultról irányította a mádia szervert is, a vetítés és a fények tökéletes összehangjával simult a zenére a látvány. 10/11-es rock'n'roll show volt, amiből Claus Meine kissé ingadozó hangja sem vett el egy fikarcnyit sem. 76 évesen nyomja a turnét, amúgy a hasonló korú gitárosok meg még végig is rohangálták a bulit. És mivel a zenekar amúgy is nagy kedvencem, az elmúlt 10 év koncertélménye volt számomra, a Wind of Change-et még polkorrektesített, átírt szöveggel is megkönnyeztem. Ezúttal is szeretném megköszönni a Soul Light vezetésének, hogy megnézhettem a koncertet, főként Zolinak, hogy beült follow spotozni helyettem.

Jövő héten Five Finger Death Punch ugyanitt. Ha kell két kézzel follow spozotok. :P

Folytatjuk.