Ülök a Railjeten, és München felé robogok...nade hogy lehet ez, mikor már két hete tart a Masters of Fire turné?

Tavalyi BIB turnén a görög Firewind zenekar volt az előzenekarunk. Gus G Ozzy Osbourne gitárosa volt jó pár évig, az ő bandája a Firewind. Gus nyáron rámírt, elvállalok-e egy svájci fesztivált szeptemberben, meg egy co-headline turnét a Masterplannal tavasszal. Mivel a turné közepére vártuk a trónörökös érkezését, kértem pár nap haladékot, aztán feleségemmel való tárgyalás után rábólintottam. Mindkét zenekart le kell előben gombozni, 80-80 perc...Gus a javaslataim alapján be is vásárolt a floor sethez, elég jó kis setup lett belőle, plusz néhány díszletelem is került a színpadra. A téma az Olympos-hegy. 

No, de hogy jön ide a Railjet? Mikor tudatosult bennem, hogy a három spanyol bulit négy dayoff/travel day öleli körbe, megkérdeztem Gust és a menedzsmentet, megoldható-e, hogy beugróst keressek magam helyett, mivel arra a hétre van kiírva a kisember érkezése. Szabad utat adtak az öltetnek, feltéve, hogy találok valakit, akiben 100%-ig megbízok, és lehozza a bulikat, hogy azokban ne essen csorba. Hála Istennek Praksch Andris barátom elvállalta a kalandot, úgy, hogy Párizsban megnézi a bulit, aztán én reppenek haza, egy hét múlva pedig Münchenben váltjuk egymást.

Minden így is történt. A kisember időben megérkezett, én pedig utazom vissza a turnéra és nagyon boldog vagyok, hogy Adél a feleségem. :)
További két hét Rocknroll.

A Glory and the Beast turné után otthon alaposan átgyúrtam a Firewind showt, hogy felhasználóbarát legyen, illetve meg kellett írni a Masterplan fényeit is. Nem akartam semmit a véletlenre bízni, így aztán - mivel a kisbőröndbe befért az összes ruhám, és mert Lufthansával mentem, ezért volt elég csomag - a nagy bőröndbe beletekertem 20 kilónyi DMX káblet meg egy 16 amperes Botex power boxot. :D

A production dayen kiderült, a lehető legjobb döntésnek bizonyult. :P
A floor set 4 Sharpy, 4 Mac Aura kis kínai koppintása, 4 LED flood, 6 LED bar - ami már rég megvolt Gusnak, 18 LED és pixelezhető - valamint 4 Chauvet Geyser "görög" megfelelője. :D Kireppentem Frankfurtba, Thorsten - manager - fogadott a reptéren. Hamarosan csatlakozott hozzánk Jari, a Masterplan basszusgitárosa (Stratovariusban zenélt 12 évet), Rick (ének) és Efraim (dob) Svédországból. Elzúdultunk a Das Bettbe, Christine, a turnémenedzser már ott várt minket, nemsoká megérkeztek a görögök, majd Axel és Roland is. Roland, a Masterplan gitárosa 2001-ig a Helloweenben játszott, Axel, a billentyűs megfordult a Gamma Rayben és a Megadeth egyik lemezén is hallható a játéka. Van tehát elég sztori, izgalmas lesz az utazás. 

Már az első nap kiderült, hogy nagyon jó társaság gyűlt össze, mindenki jókedvű, allűröktől mentes, nagyon barátságos és nyitott. Gusékkal már tavaly összebarátkoztam, Stratos, a hangmérnökük igazi aranyember, kívánni sem lehetne jobb kollégát a keverőállásba magam mellé.

No, lement a prod day, mindent összeraktunk. Kellemes meglepetés volt, hogy mindenki - a crew is, oké csak 4-en vagyunk a TM-mel együtt az egész turnén, de akkor is - saját szobát kapott. Ez a Thorsten ért hozzá, hogy csináljon kellemes turnékezdést. 

Az első nap a próbák miatt gyakorlatilag négy bulit nyomtunk le...eléggé széjjel volt az agyam a végére, de jól sikerült a frankfurti buli, matekozás, hogy fér be a cucc a trélerbe, aztán robogtunk tovább Bochumba...a Mátrixba, amit minden technikus utál, mert borzasztó a ki-bepakolás, tré a cucc és csőpince, de a cateringjük kiváló. 

A következő állomás Uden, Hollandia. Belem miatt hajnalban már fent voltam, együtt toltuk be a sofőrrel az utánfutót a backstage ajtaja elé, mert nem fért be a busz...
Aztán parkolgat a klub elé, nézem; elég furán áll az a hátsó kormányozható kerék...a folyadék, ami kifolyt, a hidraulikaolaj, estére megjavtják. (Absolute touring, Setra busz, amúgy belül nagyon pöpec, minden csillog-villog, csak az vicces, hogy a bunkokban izzós kislámpák vannak, meg nincs USB, szóval nem mai darab)

A hollandok reggelije valahogy mindig nagyon fura. Nem az első turném, ahol egy csomag felvágottat vágnak hozzá egy busznyi emberhez...csak az a nagyon műanyag amerikai típusú csomagolt-vágott kenyerük van és semmi zöldség. Tavaly volt, hogy lejárt szavatosságú sonka volt a hűtőben...

Viszont az ebédet legalább rendesen odateszik. Bár ezt a rákényszerített vegánságot nem egészen érzem píszínek...vegan meat balls. Mondta is Jo, ez csak balls...ma mind ratyik vagyunk...

A helyi srácok aranyosak, nagyon fiatalok, betanulósok, két tapasztaltabb, de szintén fiatal gyerek mellett. Szeretem, mikor közlik, hogy nincs két szabad DMX univerzum. Sztenderd válasz: benne van a riderben. Össze-vissza bénáztak, mikor mondtam, hogy adjanak egy másik Cat káblet a fejem feletti 8 kimenetből, a másik végét a színpadra, a többit megoldom. Ismét egyszerűbbé tette az életemet a thomannos UTP-DMX kifejtő. Jó befektetés volt. Ezt is megoldottuk, de miért kell rugózni rajta, miért nekem kell megoldást találni? Mért nem tudnak ezek a holland gyerekek a megoldásra fókuszálni a probléma helyett? A németek 5 perc alatt megoldották Bochumban, hogy kihúztak mégegy DMX kábelt nekem, szóval ez ilyen holland sajátosság. El vannak kényeztetve a túl jó cuccaikkal. :D

Itt is közel teltházunk volt, a Firewind közepére kezdtem szétcsúszni. Stratos egyszer csak hátranyújtott egy zacskó csipszet. A mellettem álló bennszülött lány olyan éles hahotázásban tört ki, azonnal felébredtem tőle. Nem fejtettük meg miért találta oly mókásnak a szituációt, de amikor lenyúltam a földre a Redbullomért (biztonsági protokoll, nehogy véletlen a pultra boruljon), akkor azon szórakozott rettentő jót, hogy leleplezte a titkomat. Buli után megköszöntem, hogy életben tartott a nevetésével, és jókedvűen indultam bontani. Párizs felé háromszor kellett megállítanom a buszt...a vegán pizza, vagy a kimerültség, vagy a bármi...minden esetre nem nagyon tudtam aludni az éjszaka. Szétgyógyszerezve csipegettem a reggelit, közben megjött Andris. Átrágtuk magunkat a floorseten, megmutogattam neki a showm apró, eddig csak a saját agyamra optimalizált rejtelmeit, szakmázgattunk egy jót, aztán elszamadtam becsekkolni a szállásomra, amit foglaltam, hogy végre aludjak valamit buli után. 

Reggel kezembe akadt egy holland metalmagazin. Egészen olyan érzés volt a Glory and the Beast turnén készült képeket nézni, mintha én álltam volna a színpadon, és arról írnának. Csak épp inkognitóban. Eddig nem gonoltam bele, hogy nem csak 43 ezer ember látta a bulikat, hanem a média is rendesen szemlézgette. :)

A francia közönség mindig nagyon jó, én is összeszedtem agyam apró darabkáit, és egész jó bulit nyomtunk. Andris szorgosan jegyzetelt mellettem. :)
Load out után elköszöntem a brigádtól, mindenki mondta, hogy nagyon drukkol, nagy ölelkezések után vidáman, feltöltődve ballagtam a szállás felé. Másnap vonat, busz reptér, haza. Innen pedig ha minden igaz Praksch kolléga fogja átvenni a stafétát, hogy elmesélje spanyolországi élményeit.Csá