Folytatjukö

Reggel tizenegykor körútra indultam, és mivel Essen központja gyakorlatilag Törökország, nem volt probléma, hogy húsvét hétfő van, hamar szembejött egy étterem. Lelki békémet elnyervén visszaslattyogtam a buszhoz, ahol a menedzser elvtárs által kifosztott Lidl várt minket terülj-terülj asztalka formájában. Rövid séta után összeakadtunk a reggeliző északi népséggel, csatlakoztunk, majd az egyre bővülő társaság az olasz kávézóban stílszerűen némi Aperol Spritz-cel oltotta másnaposságát. Kellemesen elcsillezgettünk délutánig.

Mobilnetem kifogyván a délután folyamán sűrűn látogattam a kis teret, ahol a Marktkirche szakadozó free wifije segítségével próbáltam néha vissza-visszacuppanni a huszonegyedik századba.

...

Akkor még nem sejtettem, hogy...

Érsi rámírt: kell meló? négy nap, Budapest-Krakkó-Varsó-Budapest. Sprinterrel kell vinni körbe a zenekart. Ó, hát persze, megint egy fizetett nyaralás!

Két nappal később megláttam a naptárban: Stene ’n’ Seagulls. Óóóó jeee! ó, nem is akárkik!

Felcsíptem a bébiszittert, majd zúdultunk Ferihegyre. Ennyi cuccal még életemben nem láttam zenekart repülni. Plafonig raktuk a Sprintert. Dobszerkót is viszik magukkal, de olyan vékony az összes dobtest, amik össze vannak matrjoska-babázva egy tokba, hogy fel lehet adni csomagként. Irány a Barba Negra. Délután rápihentem a bulira, azért meghallgattam közben egy koncertfelvételüket. Este Jani bá nyomkodta nekik a gombokat, keverőállásból néztem végig ...

Vosselaar

No, 11:13 get in...lenne. De most derült ki, hogy bevonták a hely engedélyét két nappal ezelőtt – hogy az olasz promóter miért felejtett el tájékoztatni, azt talán sose fogjuk megtudni – úgyhogy várjuk a fejleményeket, hova tovább. A zenészek a három zuhanyzót siratják. A tegnapi – szó szerint – hideg zuhanyként ért élmény után derengett némi remény...látszólag elszállt.

Valami történhetett, lehet egy hét kell, míg megszokja az ember, de az elmúlt két éjszaka már annyit aludtam, egész embernek érzem magam.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Hatvan kilométerrel arrébb egy Érd, Bluestanya típusú helyszínt sikerült összehozni. A város neve: Bree [ejtsd: Bré] Teleszórtam a floor setemmel az aprócska színpadot, a hollandok egész sokan ...

Magyar és angol hangokra ébredtem. Függönyöm mögül kivújva eltartott pár percig, mire leesett, a sofőr magyaráz nekem angolul, a határőr néni meg magyarul. Aztán, hogy nekem kéne tolmácsolni. Mindenkit egyesével végignézett...schengeni határ. Mikor már azt hittük, végre roboghatunk tovább, de nem értettük, miért állunk még mindig, kiderült, hogy a Surma orosz dobosának lejárt az útlevele, így nem jöhet ki velünk a schengeni zónából. Busz visszafordít, Alex megcsodálhatta a festői Letenye buszállomását, a svédek bevásároltak kizárólag vidéki kisboltokban kapható rágcscákból, majd értetlenkedve számolgattak, miért nem fizettek nagyjából semmit érte. :D

Ücsörögtünk lent a buszban, ki-ki kávéját szürcsölgette, ...

Aschaffenburg

• 
• 
• 

Hosszú éjszaka után lucskos, ratyi időre keltünk a festői német kisváros melletti szállodánál, ahol a get in előtti délelőttöt töltöttük. A Colos-saal emberei három kisbusszal jöttek értünk, crossload [át kell rámolni a cuccot kisbuszba] a mai menü, mert a busz nem mehet be a központban lévő sétálóutcába nap közben. Kedves kis klub (nem is olyan kicsi, olyan 4-500 fős lehet) hatalmas backstage-dzsel az emeleten.

A finom és kiadós reggelit húsvéthoz közeledvén, színesre festett tojásokkal tették mókásabbá. A koncert igazán tombolósra sikeredett, végre úgy éreztem, mindkét zenekar odatette magát, és én is éreztem a stenket. Hála Istennek a busz behúzhatott a klub elé éjjel, így a stagehand-ek hadával ...

A turné nyomokban tartalmaz:

5 svéd
4 amerikai
3 magyar
2 francia
2 orosz
1 angol
1 norvég
1 olasz
1 cseh
1 görög
1 Feröer-szigeteki
és 2 lengyel sofőr

In medias res

Mikor az ember feje kezd csendesen koppangatni a bunk végében, felmerül a gyanú, hogy közelítünk a célállomáshoz. A hatórás megállás után a fiatalabb sofőr vette kezelésbe a gépet. Azóta kicsit tengeri beteg vagyok. Tekintve, hogy a nightliner arra hivatott, hogy az emberek útközben aludjanak benne, ez némileg ront az alvás minőségén.  

• 
• 
• 

Arra jutottam kedves Adél, hogy hogy diszkrét kábultságomban megfoganó, nyomokban szürreális hangulatokat tartalmazó gondolataim digitális lábnyomát legjobb, ha rögtön neked továbbítom, mielőtt még a turnébusz savanyú ...

A képet a wikipediarol nyúltam, mert király. ;)

Repülünk Helsinkibe. Az elmúlt két év véget nem érőnek tűnő várakozása végül mégis véget ért. (sic!) Még mindig bennem van egy kis drukk, nem jön-e közbe megint valami, de hála Istennek, végre, végre, végre: megyünk.

Hosszú hallgatás után egy kis személyes „hogyan is kerültem ide” rovat. Ha nem érdekel, görgessetek lejjebb. :)

Idejére se emlékszem már pontosan, mikor született meg a fejemben a gondolat: nem elég a turnémenedzserkedés. Valami másra vágyok. Valami többet akarok beletenni a sztoriba, valamit adni az embereknek, valamit alkotni. És akkor eszembe jutott, hogy 8 évesen ülök a sulibuliban a pad tetején, míg az osztálytársaim ugrálnak, és egy zseblámpával ...

Történt, hogy új srác jött a céghez, és megkapta az én Mercimet, mert ő hosszú távokat tud tolni, én meg többek között a Junkies koncertek miatt csak hétköznapozok. (Na ez most akkor a cikk beérésére egy időutazás az időutazásban. :P) Nagyon rendes a főni, egy szavam nem lehet, elintézte, hogy tudjak dolgozni a koncertjeimen, megkaptam egy régi vasat...mondván, ezt már úgyis csak rövid távokra akarja.

No, ez igazi vintage darab. Tökéletesen modellezi, milyen volt a múlt századi teherautó-sofőrök élete. 810 ezer km. (A szerelő szerint egymilló-nyolcszáz...) Vannak rajta kerekek, kormány, korongos tachográf, váltó...

Eddig az volt a bajom, hogy nem mozgok eleget meló közben. Nos, ez a probléma megszűnt!

A csodajármű vezetése ...

Egy jó sör a francia riviérán a szerecsen srác büféjében, meg 3000km vezetés nyolcvannal...

Csuda összetett egy hét ez a mostani. Először is pénteken kezdődik. Egy laza bemelegítéssel a (Zorall) Tábor Fesztivál lájton. Aztán jött a szombat, egy, a különleges helyzetre való tekintettel már megszokott 500-as barbás Junkies bulival. És itt a következő újdonság.

Az internet végtelen hullámain szörfözve véletlenül rábukkantam két nagyszerű hölgy Gin Break nevű oldalára, (habár a hölgyek létezése egyelőre nem bizonyított, lehet, hogy csak két program a Mátrixban. Vagy egy program két különböző manifesztációja. Sosem lehet tudni a mai világban, ahol folyton folyvást statiszták veszik körül az embert :P) és az ott olvasottak ...

Nos, kedden hajnalban felvettem az árut és elindultam Németország felé. Az M1-esen két órát álltam, mert egy kolléga belerongyolt a szalagkorlátba, és összelapította a saját fülkéje...láttam a kivágott ajtajú kamiont, mikor megindult a forgalom. Ráadásul szinte ugyanott, ahol pár hónapja egy másik kamion fülkéje lapult ki. Mind a két eset délelőtt történt. Ilyenkor azért az ember kicsit elgondolkozik az élet dolgain...pláne a két nappal későbbi események tükrében ijesztő a dolog, de ne szaladjunk ennyire előre.

Valaki kutyát sétáltatott az autópályán...csak, hogy érzékletesebb legyen a statika. :P

Prága mellett éjszakáztam egy apró 0-24-es kútnál. Már aznap éreztem, hogy valami nem 100%, de annyiszor turnéztam már ...

A heti osztrák kanyaromból sok említésre méltó nem maradt meg, gyaníthatóan azért is, mert közvetlen utána kiküldtek egy hatnapos körre Nizzába, ahol annyi minden érdekesség történt, hogy elnyomta az előző pár, közepesen ingerszegény napot. Azért érdemes említést tenni az Etyekwood díszletesei által minden bizonnyal irigyelt tökéletes horrorfilm helyszínt: a tatabányai pihenő románok és törökök által látogatott illemhelyiségét (ami amúgy láthatóan nem a használói miatt olyan, amilyen). Jó hangosan nézd. :P

Tehát hazavágtattam, kivettem egy 24 órás pihenőt, és indultam is tovább, nem akármilyen szállítmánnyal: a nizzai Frei Cafét kellett ellátni vírus utáni újranyitás alkalmából áruval. És akkor most jöjjön egy ...

Sok minden nem változott múlt hét óta, leszámítva, hogy a menedzser hölgy kivételesen nem virágnak öltözött. ;)
Eltáncoltam a szokásos utamat, kedvenc vidékem talán eddigi legszebb színeiben pompázott.

• 
• 
• 
• 

Isten kedd esténként kárpótlási jegyeket osztogat vérző szívű fénytechnikusának. Ha valaki szeretne csatlakozni és részesedni a jegyek hozamából, keddenként bárkit szívesen látok, de ágy csak egy van a fülkében, úgyhogy amennyiben nem nő a jelentkező, szabad ég alatt kénytelen aludni. :P

Egy teherautó nem taherautó Wunderbaum nélkül. Vettem újautó szagút, 10 évet fiatalodott is a Merci. Most mínusz négy. :D

Valamivel később értem a bundesgrenzére, mint múlt héten, így már besötétedett, mikor a Bigyósdorfok közt ...

Mivel hajnalban még Szombathelyen voltam, most jóval hamarabb elfogyott a vezetési időm, úgyhogy ezúttal hajnali fényében csodáltam a Somló hegyet, reggeli szokásos lerakóim után zúdultam tovább.

Van valami izgalmas abban, hogy a városban, ahol sose éltél, és valószínűleg nem is fogsz, előre köszönnek neked a kátyúk, kíváncsian várod, mennyit haladtak az útépítések, és mikor jön a kedvenc muskátlis házad.

Hazafelé beütött a 34 fok, és persze így ki is derült, hogy a klíma viszonylag alacsony hatásfokkal üzemel, úgyhogy ezért megúsztam egy svéd kört, ne kozmáljak oda a fülkébe, úgyhogy ismét a Merci miatt nyertem meg a szokásos osztrák kanyarom. :)

Sokan kérdeztétek, hogy lehet kibírni hetekig az úton. Nos, rövid ...

"De ha egyszer egy biznisz beindul...jelentem, épp 24 órás pihenőm töltöm egy igen kellemes alpesi kisvároska sörözőjében. Az ablakban muskátli, a gasthaus teljes felülete fapikkelyekkel borított. Némi nyelvi anomália következtében csapolt helyett egy bor erősségű, megmondhatatlan milyen gyümölcs ízű sör adja a pillanatnyi ihletet."

Itt hagytam abba, ide pedig röpke másfél nap és 900 kilométer után jutottam el. Nem titok merre járnak a teherautóink, ráadásul viszonylag kicsi a valószínűsége, hogy a közeljövőben ismét erre fogok költöztetni. :)

• 
• 
• 

Innsbruckot érintve alagútból ki-viaduktra fel, csodaszép hegyek között jutunk el a svájci határ melletti Feldkirch városkájába. Miután egy igen rövid zsákutcában ...

Nos, gyaníthatóan a legutóbbi cikkem folyományaként az előző munkáltatóm nem tartott igényt többé a szolgálataimra. :P

De a szerencsésen jókor, jó helyen elfogyasztott közepesen nagy mennyiségű karcos házipálesznek köszönhetően kedves emberekkel ismerkedtem meg, akik beajánlottak egy nagyon korrekt családi vállalkozáshoz, így egy héttel később már ismét munkába állhattam, ezúttal 7,5 tonnás Mercin, és most a kapitány és az első tiszt is én vagyok. :)

Szépen egyengetik az utam fentről, és ez elég nagy segítség ebben az elcseszett helyzetben, amikor hónapok óta porosodik a frissen vásárolt fénypult, amit márciusban még csillogóra nyomkodtam.

Így aztán kedden felpattantam a masinára, és lezúdultam Ausztriába.

A ...

Már nem is annyira új sorozatunk előző részeit keresd a Turnézokni főoldalán.

Mivel a kolléga elment intézni a nyári bizniszét, másik kapitány mellé osztottak be elsőtisztnek. Azonban már gyanúsan indult a nap – az lenne meglepő ennél a cégnél, ha simán indulna -, mert nem állt bent az a gép, (Lara elhanyagolt mostohatestvére) amivel nekünk kellett volna indulni Olaszországba.

Gyors megfejtés, hogy érthető legyen az egész probléma gyökere: fuvarszervező Mexi kimatekozza, hogy délután ötre visszaér a teherautó, amit mi átveszünk, megyünk a felrakóra, reggel lerakó Olaszországban, felvesszük az árut, kivesszük a 9 órás pihenőt, másnap reggelre Magyarországon vagyunk, pihenő, és mehetünk is éjjel tovább Lengyelországba.

...

Bolondok hülyék napja. :D

Új sorozatunk előző részei  ittö.  Meg  ittö.  És  ittö.   Ittisö.  Lassan beszámozom .

Sejthető volt a bekövetkező katasztrófa, semmi jóval nem kecsegtetett  lerakók és felrakók cunamija...Bp. pipa, zúdulunk Révkomáromba. Híd előtt 20 tonnás tábla, eddig jók vagyunk. Hídnál Cövek Közeg visszafordít: csak 3,5 tonna...na ki a hülye? Vékony megmondta. Fuvarszervező megguglizta. Papírforma szerint minden rendben. Csak a rendőr nem tud róla. Zúdulunk Vámosszabadiba, kamionok jönnek, kamionok mennek. Mi legyen? Híd. Szlovákok kérdés nélkül átengednek. Híd túloldalán vörös szakállas, Matrix-napszemüveges Gimpel Tomi hasonmás barátunk vörös fejjel fogad. „Mondtam, hogy 3,5 tonna, nem ...

Új sorozatunk előző részei  ittö.  Meg  ittö.  És  ittö.   Ittisö.

Hétfőn én voltam a kapitány. Volt benne kihívás, apró utakon kellett felbőszült, mindenre elszánt kamionok közt átjutnom a pályára, plusz még a tavaszi kátyúzás önfeledt szórakozásába mélyült építőmunkások is rádobtak az izgalomra. Kis rutinozás a gyártelepen. 12 méteres teherautóval forgolódni sose unalmas sport.

Tudod, Susan, Bulgakov igazán nagyszerű ötlet volt!

Éretlen gépészhallgatóként nagymértékű sznobizmusnak tartottam, mikor meg nem értett, részeg bölcsész ismerőseim borzasztó szenvedélyesen tudták ecsetelni a Mester és Margarita vagy az Utas és Holdvilág nagyságát, Szerb Antal és Bulgakov zsenialitását. Szerintem azért volt ...

Új sorozatunk előző részei  ittö.  Meg  ittö.  És ittö.

Át a Pilisen. A meló legjobb része. :)

Ezen a héten a Leecher tart ébren. Kolléga ledőlt pihenni, füles a fejre. Betettem a csellósok új lemezét, amit már nyolcszázhatvan milliószor meghallgattam, a legelső mixektől, de mint az emlékeztető oltás, tüstènt eszembe juttatta, miért tolom ennek a csapat zizzent művésznek (lemez címe: Deviant!) A szekerét.  Egyben kis szomorúság töltött el, szemem előtt megjelentek a Barba Negra lámpái, ahogy vadul villogtatom őket, a tömeg tombol...

És amikor a How Close legdicsőbb zúzda katarzisa jön el, pontosan time kódolva csap le az Isten nyila az orrom előtt. Isten a legnagyobb király fényes. metal! metal! metal!

Szóval ...

Új sorozatunk kezdő része  ittö.  Második része meg ittö.

Múlt hétfőn egy kollégával lezúztuk a reptéri gyorstalpalót, hogy vihessünk reptéri fuvart, ami azért macerás, mert egyrészt vámellenőrzésen megy keresztül a feladónál, másrészt azt is lecsekkolják, hogy pl. nincs-e benne bomba. Miután ezzel kész vannak, rákerül az árura a security matrica, és innentől a te felelősséged, hogy sértetlen csomagolásban jusson el a címzetthez, ellenkező esetben nem veszik át, vagy csak úgy, hogy újra ellenőrzi az erre jogosult, amit neked kell kifizetned.

Ezt, a viszonylag kellemetlen forgatókönyvet elkerülendő először is ellenőrzöd a rakományt, miután a teherautóra került, aztán az helyi arc leplombálja, onnantól steril az áru. Ha ...

Hogy a tetőablakon lelkesen kopogó eső, a szárnyaimban lévő izomláz, német zombivírus, vagy Susan fénypostával küldött csíje okozta – talán mindegyik együttesen-, ma reggel az átlagosnál jóval furcsább agyműködést diagnosztizáltam magamnál, úgyhogy előre is elnézést kérek. ;)
Új sorozatunk kezdő része ittö.

 

Ez a meló is jól kezdődik...

• 
• 

Houston elfelejtett tájékoztatni, hogy csúszik a kilövés, mert az űrhajó AdBlue-rendszerét piszkálják a szervizben. Ennél fogva diszkrét hat óra hosszat csillezgettem a festői Esztergom-kertváros külsőn található telephelyen a saját pálmafám alatt (mindenhova velem jön, úgymond levakarhatatlan), ahol – építő jellegű kritika jön – nincs kanapé a kiképző központban. ;)

...

Nos, ismét itt a Zokni!

• 
• 

Nem gondoltam, hogy ilyen hamar lesz új anyag, de örvendezzen a szívetek, megint úton vagyok, és bár nem turnébusszal, hanem Larával (egy kreatív hölgyismerősöm adta neki a nevet, úgyhogy most a pályázati kiírás elmarad, bocs), a 18 tonnás Renault teherautóval száguldunk, mégpedig négykezesben, azaz két pilótás üzemmódban, aminek azon kívül, hogy jó a társaság, még az a nagy előnye, hogy ha levezetted a 4,5 órádat, akkor csere után azonnal mehetsz tovább, így akár 18 órát is tudtok menni egyhuzamban, és csak 21 óra után kell kivennetek a kötelező 9 órás pihenőidőt. No, ennyit a matekról. „A női lélek csupa szeszély”, a teherautósofőr élete csupa számolgatás. :D //az első, aki tudja, honnan van az ...

Reggel 10 óra, Barba Negra Track. Cargo busz is, stagehand-ek is megjöttek. A nightliner már bent áll. Ilyenkor kempingnek használják a Track-et, a hídról jól látni hetente akár több alkalommal, hogy emeletes buszok állnak a backstage-ben.

Verőfényes tavaszi napsütés, itt a tavasz. Minden megy a megszokott rutin szerint, berámoljuk a cargobuszt, megyünk a Dürerbe. A sofőrnek heti pihenőjét kell töltenie, ezért nem mozdulhat a busz. Valami feszültség mégis ott a levegőben. Talán még feszültségnek sem nevezhető, de valami benne van. Leginkább bizonytalanság. A héten lemondták a Sons of Apollo turnét, Santana is bejelentette, hogy későbbre csúsznak a bulijai. Borzasztó hirtelenséggel kezdjük a bőrünkön érezni a koronavírus hatását, ...

A pörgős nyár után az őszre is ráhúztunk még egy kicsit, hogy még ütősebb évet zárjunk. 
Igyekeztem összeszedni az év legemlékezetesebb Zokni-pillanatait.

Itt tartottam nyár végén:

Volt őrült  buszos-repülős  hétvége Paddyékkel, nagyon sokat repülős a Junkies-zal, 6 koncert  négy nap alatt , dolgoztam világsztárokkal (Powerwolf, Beast in Black, Amon Amarth, Alestorm), jártunk motoros fesztiválokon itthon, városi rendezvényeken itthon- és külföldön,  cosplay  fesztiválon Hollandiában, játszottunk  várakban  Németországban, kicsi-és nagy  fesztiválokon  Európa-szerte, no és  Koreában  is! A Nyár tetejére a cseresznyét a Paddy, majd  különösen a Junkies aranylemezes, nyárzáró bulija tette fel, mindkettőt a Barba ...

Első két rész itt és itt . Ha nem tudná valaki, hogy mi történt eddig. 

Amit Kaliforniából láttam, az egy borzasztó nagy kontraszt. Alapvetően nagyon érdekes bejárni azokat a helyeket, amiket már ezerszer láttunk ilyen-olyan filmeken, belecsöppenni a helyiek életébe. San Francisco: az építészet, a házak, a kábelvasút, a meredek utcák, a kikötő, a hajómúzeum, mind nagyon tetszettek, (bár fene akar ilyen meredek városban élni :D – és ott van még az a pár megmaradt villamosvonal, a nosztalgia-villamosaival, de a közlekedés, az ehetetlen junkfood és az általános borzalmasan drága MINDEN nem nyűgözött le.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Már itt szembesültünk az állam para részével: borzasztó sok a csöves, az igazi junkie-k, akik bárhol fellelhetők az ...

• 
• 
• 

Verőfényes napsütés fogadott reggel – najó, ez így ebben a formában nem igaz, mivel a jetlag miatt még jóval a napsütés előtt felébredtünk. :S A reggeli dugóban araszolva a kikötő felé igazi villamospornóhoz volt szerencsénk. :P Azon a vonalon járnak ezek a gyönyörű, art deco villamosok. Mindegyik más színben pompázik. :) Ha ezt Ischenko (az Arkona dobosa) látta volna... :D

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Visszahúzott a gyomrunk a kikötőbe. A küldetés homár szerzése (feldolgozott, nem élő :P) Editnek. A küldetés sikerrel járt. Az árát inkább le se írom. :D

• 
• 
• 

DNA Lounge. Jó, hogy ez volt az első buli, mert...hát szemezgethetnék magyar klubokból, hogy melyik ér fel vele színvonalban...ott is vannak, hmm...kevésbé igényes klubok. ;) 

Barbaró ...

Finnairt választottam. Nem mintha bármiféle érzelmi kötődésem lenne a légitársasághoz, ez a jegy volt olcsó és különben is azt írták a keresőoldalon, hogy British Airways...aztán kiderült, hogy operated by Finnair. Mindenesetre a gépen nincs Angry Birds (igen, ez egy fontos szempont :D), a számítógép bosszantóan lassú, és két mono-jack-es a füles. Amit nyilván kidobnak utána, tehát borzasztó pazarlás, de legalább te se tudod otthon használni. A kaja borzasztó. Meg lehet enni, de jóízűnek mondani erős eufemizmus lenne, és közepesen kavarog utána a gyomrod. Ráadásul a második sör után közölték, hogy a következőért fizetni kell. Azért ez elég pofátlan. A LOT-nál meg a Korean-nál kimerülhetetlen csapokból ömlött az ...

A hatalmas emeletes vonat befutott Kievskaya állomásra. Kedd délelőtt lévén nem volt túl nagy tömeg. Átjutottam a röntgenkapun (igen, kifelé is) majd kisvártatva megjelent Polly kopott rollerével. Bevetettük magunk a főváros forgatagába.

• 
• 

Meglátogattam a Kis Hercegnőt Moszkva nevű bolygóján, és rögvest annak vulkánjai mélyére kalauzolt. Állítása szerint a moszkvai emberek életük felét a metróban töltik. Valóban elképesztő kiterjedésű- és folyamatosan bővülő metróhálózata nélkül megállna az élet az orosz fővárosban. Jelenleg 15 vonalon közlekedhetünk, kettő további építés alatt. 7 Deák tér van, és megszámlálhatatlan további csomópont. Az állomások a dicső Szovjetunió proletárjai számára olyan pompával épültek, ...

2 földrész, 7 ország, 8 zenekar, 44 koncert, 18000 km buszban, 24000km a levegőben... :)

Utazzon a Pepsi Airlines-szal :P

Volt őrült buszos-repülős hétvége Paddyékkel, nagyon sokat repülős a Junkies-zal, 6 koncert négy nap alatt , dolgoztam világsztárokkal (Powerwolf, Beast in Black, Amon Amarth, Alestorm), jártunk motoros fesztiválokon itthon, városi rendezvényeken itthon- és külföldön, cosplay fesztiválon Hollandiában, játszottunk várakban Németországban, kicsi-és nagy fesztiválokon Európa-szerte, no és Koreában is! A Nyár tetejére a cseresznyét a Paddy, majd  különösen a Junkies aranylemezes, nyárzáró bulija tette fel, mindkettőt a Barba Negra Track-ben prezentáltuk. :)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A nyár esszenciája képekben ;)

Hihetetlen ...

Ferihegyen találkoztunk. Riki családi okok miatt igazoltan maradt távol, Köge ugrott be helyette, aki az előző koreai turnénkból klipet faragott, ráadásul elég jó basszusgitáros. :D

Csomagfolpakkolás. Persze kifogtuk az árgus szemekkel vizslató főnököt, aki kiszúrta, hogy Köge gitártokja túl nagy. Mikor már majdnem sikerült kidumálni, a hisztis ügyintéző megmakacsolta magát, és nem engedett...58000Ft. Szeretünk Aeroflot.

Moszkvai átszállás. A dohányos szakosztály már nagyon kattogott, Andris megérdeklődte egy egyenruhás hölgytől, hol lehet dohányozni. (Kijelölt hely nincs rá egyik terminálon se) A válasz: menjetek a vécébe, de pszt! :D Ezek az oroszok...

Moszkvából 8 óra Dreamlineren Szöul. Korean Airlines. Csinos ...